Ez minden óvónő és óvodai dolgozó feladata. Figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, terhelő állapotot. Törekedni kell a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. A nevelés hatására a sérülés arányában a sérült gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését szolgálja csoportos kiscsoportos vagy egyéni formában. Ennek érdekében speciális, gyógypedagógiai módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása szükséges, indokolt lehet speciális segédeszközök, játékok használata. A családlátogatás és a családdal való szoros együttműködés alapvető fontosságú a SNI gyermekek beilleszkedése és fejlődése szempontjából. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Szorgalmazzuk, hogy a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A vizsgálatról küldött szakértői véleményben szerepel a sérülés fajtája, jellege, súlyossága, megjelöli a fejlesztésre jogosult intézményt, a kompetens személyeket, a fejlesztés formáját, időkeretét stb. A kapott diagnózis alapján kezdhető el a gyermek speciális óvodai fejlesztése. Egyéni Fejlesztési Naplót vezet a gyógypedagógus, logopédus az óvónővel együtt, melybe a konkrét foglalkozások időpontja, anyaga kerül.
Óvodánkba integrálható SNI gyermekek köre:
Az egyes sérülésekre vonatkozó fejlesztési irányelveket, módszereket az óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza.